Digitális tananyag

A mostani feladatunk az volt, hogy az interaktív tábla szoftverével készítsünk tananyagot. Az első része egy új tananyag ismertetése, mely legalább egy képet, egy videót, és egy weboldalra mutató linket tartalmaz, és két oldal terjedelmű. A második rész két saját készítésű feladatot tartalmaz, valamint egy Lesson Activity Toolkit sablonfeladatot kellett szerkesztenünk hozzá.

Én a szabályos testekkel, valamint a testek térfogatával és felszínével kapcsolatos tananyagot dolgoztam fel. Ezekhez kapcsolódik az elmélet, amelyben az öt szabályos test (tetraéder, hexaéder, oktaéder, dodekaéder és ikozaéder) adatairól írok,

majd a másik témámra áttérve a kúp, a gúla, a henger, a hasáb és a gömb térfogatáról és felszínéről ejtek szót. Az itt található képeken hivatkozások vannak, valamint az oldal alján egy hivatkozásra való kattintással eljuthatunk a videóban lévő példafeladatokra megoldással.

Ez után jönnek a feladatok, az elsőt a Lesson Activity Toolkit 2.0 segítségével hoztam létre, itt a szabályos testek képeihez megfelelő nevet kell kiválasztani.

A következő feladat szintén a szabályos testekhez kapcsolódik, itt a szabályos testek képe mellé kell húzni a nevüket, illetve a rájuk vonatkozó tulajdonságokat (lapok száma, élek száma, csúcsok száma).

Az utolsó feladat pedig egy térfogatszámítás, itt egy gúlának kell kiszámítani a térfogatát. Azért hagytam ki annyi helyet az oldalon, hogy elég hely legyen a feladat megoldásának a kiszámításához. Az oldal alján szintén egy link található, ami elvezet a megoldást tartalmazó videóhoz.

Az órámat ezen a linken keresztül tudjátok letölteni.

Nekem nagyon tetszett ez a feladat, ez a feladat volt az, amit a félév eddigi feladatai közül szerintem a legjobban hasznosítható egy matematika órán. Ebben a SMART Notebook nevű programban véleményem szerint nagyon jó feladatokat lehet lehet készíteni, akár saját gondolatból, ábrák beszúrásával, akár a Lesson Activity Toolkit 2.0 használatával. Az egyetlen hátránya, hogy nagyon időigényes megcsinálni, úgyhogy ha már tanárként fogjuk használni, időben meg kell csinálnunk, mivel ez nem az a tipikus utolsó pillanatban elkészíthető feladat. Biztos vagyok benne, hogy ennek az alkalmazásnak a használatával a diákoknak is jobban fog tetszeni az óra, és a feladat megoldásához ki is hívhatunk egy-két embert a digitális táblához, így ők is kipróbálhatják, valamint így sokkal jobban bevonhatjuk őket az órába, és nem utolsó sorban még a krétapor miatt sem kell aggódniuk. :)

Digitális történetmesélés

Az eheti feladatunk az volt, hogy készítsünk Movie Makerrel, vagy bármilyen más, hasonló platformmal egy olyan 2:30 perc hosszúságú, pedagógiai relevanciával bíró videót, amelyben a digitális történetmesélés eszközeit használjunk fel. Én a matematikán belül a logikát választottam erre a célra, azon belül pedig a logikai alapfogalmakat. Sajnos nem találtam ehhez a témához passzoló képeket, így olyan háttérképeket választottam a szövegekhez, amik szimpatikusak voltak. A videót ezen a linken érhetitek el, vagy pedig így:

A Windows saját hangrögzítőjét használtam a hang felevéséhez, ez után Audacity-vel vágtam ki a nem kellő részeket (szüneteket, szöveg félremondását), majd Movie Makerrel szerkesztettem meg magát a videót.

A hangrögzítés volt számomra a legnehezebb feladat, mivel elég gátlásos vagyok, és nem igazán szeretem felvenni a hangomat. A Movie Makeres szerkesztés viszont tetszett, és informatika szakom révén már volt is hozzá szerencsém, úgyhogy nem okozott gondot.

Szerintem nagyon jó ötlet ez a videókészítés ez ahhoz, hogy tovább színesítsük az óránkat vele amikor kiállunk a diákok elé, bár én inkább magyar vagy történelem órához tudnám inkább elképzelni, vagy olyan természettudományos tárgyakhoz, amiket fel lehet dobni érdekesebbnél érdekesebb ábrákkal, így felkeltve a tanulók figyelmét.