Választható feladat

Választható feladatként a 2000 karakter terjedelmű összefoglaló és módszertani ajánlás készítését választottam blogbejegyzés formájában, melyet a learningapps.org weboldalról készítek.

A learningapps.org weboldal egy olyan weben található alkalmazás, ahol különböző sablonok alapján lehet feladatokat készíteni bármilyen tantárgyhoz, de tudunk válogatni a már kész tankockák között is, amit mások hoztak létre. Minden tantárgyhoz találhatunk rengeteg hasznos feladatot, amit felhasználhatunk az óránkon, egészen első osztályos kortól végzős, érettségiző osztályig.

Ha mi szeretnénk létrehozni egy saját tankockát, akkor először is, a "Tankocka készítése" fülre való kattintás után kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú feladatot szeretnénk készíteni:

A nyilakkal is tudunk lapozni, és így kép alapján választhatunk számunkra szimpatikus feladatot, de alul, témákba rendezve is megtalálhatjuk a nekünk tetsző sablont. A "Példák" gombra kattintva példafeladatokat érhetünk el az adott témában, a mellette lévő gomb segítségével pedig elkezdhetjük a feladat készítését.

Én most a Táblázatkészítő című feladattípust mutatom meg. Először címet adhatunk játékunknak, beírhatjuk a feladatunk leírását, majd meghatározhatjuk, hogy hány oszlopunk legyen, az "Újabb oszlop hozzáadása" gomb segítségével maximum 5 oszloposra növelhetjük táblázatunkat. Ez után a fejléccímeket adhatjuk meg a megfelelő oszlopokhoz. Ha ez sikerült, az "Újabb mező hozzáadása" gombbal az új sor elemeit adhatjuk meg, itt a helyes megoldást kell beírnunk. Ha kész a táblázatunk, kiválaszthatjuk, hogy melyik oszlop elemei jelenjenek meg a feladatban (ami szükséges a feladat megoldásához). Ez után beírhatjuk a visszajelzést, tehát hogy mit írjon ki az applikáció, ha sikerül megoldani a feladatot. Segédletet is írhatunk be a következő szövegdobozba, hogy ha esetleg valakinek nem menne a feladat megoldása, rávezethessük. Végül megnézhetjük a feladatunk előnézetét (hogy hogyan fog kinézni a játékunk), majd ne felejtsük el elmenteni a kész feladatot.

Az én feladatom így néz ki:

Ha pedig válogatni szeretnénk a kész tankockák közül, akkor a következőképpen tehetjük:

Kiválaszthatjuk, hogy milyen szintű feladatot keresünk, a "Szintek" felirat melletti csúszka jobbra húzásával, vagy a kategóriák alapján is választhatunk, hogy milyen tárgyból keresünk feladatot, valamint alul, a példák között is válogathatunk.

Akárhogyan is döntenénk (saját feladatot készítünk, vagy a meglévőkből válogatunk), ez egy nagyon hasznos oldal, és biztos, hogy sokkal érdekesebbé, izgalmasabbá, interaktívabbá tehetjük vele az óránkat, és sokkal szívesebben vesznek majd részt a feladatok megoldásában diákjaink, valamint a játékos feladatok után a témazárót is könnyebben írják meg, ha visszaemlékeznek az órán, vagy éppen otthon megoldott feladataikra.

Feladatszerkesztés

Az volt a feladatunk, hogy a learningapps.org segítségével készítsünk három különböző feladatot, és mindegyiket képzeljük el konkrét pedagógiai helyzetben, és írjuk le, hogy hogyan alkalmaznánk.

Az én első feladatom a "Hozzárendelés" típusból egy "Hozzárendeléses táblázat" a Szabályos testek témakörében. Itt a tetraéder, a hexaéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder lapjainak, éleinek és csúcsainak számát kell a megfelelő helyre húzni a táblázatban. Ez a 12. osztályos térgeometria egyik tananyagához kapcsolódik, tehát egy ilyen óra után tudnám elképzelni ellenőrző feladatnak, amit akár egyénileg, akár csoportban megbeszélve (laptopot használva) – majd a feladat megoldása után például a digitális táblához kihívva őket – tudják megoldani.

A képre kattintva elérhetitek az első feladatot:

A második feladatom egy "Párkereső" feladat szintén a "Hozzárendelés" típusú feladatok közül, mely a Szögfüggvényekhez kapcsolódik, és a 11. osztályos tananyag része. A diákoknak a szögfüggvények összegének/különbségének szorzattá alakításának, valamint a kétszeres szögek szögfüggvényeinek azonosságait kell összepárosítaniuk a tanultaknak megfelelően. Ezt a feladatot szintén el tudom képzelni egyéni- illetve csoportos feladatként is, laptopon megoldva, és akár ismétlésként, akár témazáróra való készülésként jó feladat lehet, hiszen erre is szükségük lehet a diákoknak a későbbiekben. Szintén kihívhatjuk őket ellenőrzésként a digitális táblához.

A képre kattintva elérhetitek a második feladatot:

Az utolsó feladatom pedig egy "Táblázatkitöltő" feladat az "Írás" típusú feladatok közül A nevezetes szögek szögfüggvényei témában, mely egy 10. osztályos tananyaghoz kapsolódik. Itt meg kell adniuk a tanulóknak a nevezetes szögek szögfüggvényeit. Ez szintén megfelel ellenőrző feladatnak, hogy mennyire értették/tanulták meg az előzetesen tanult tananyagot. Témazáró előtti összefoglaló órán például tökéletes, mert rengeteg számításos felhasználhatják a táblázatban rejlő adatokat. Ez összefoglaló órán inkább egyéni feladat, de lehet csoportos feladat is, ha még újonnan tanult tananyagról van szó, ér természetesen mindkét esetben kihívhatjuk a diákokat egyenként a feladatok eredményeinek felírására a digitális táblára, hogy mindenki ellenőrizni tudja, hogy helyes-e az eredménye.

A képre kattintva elérhetitek a harmadik feladatot:

Nekem nagyon tetszett ez a feladat is, mivel még nem ismertem ezt a weblapot, és szerintem nagyon hasznos lesz majd gyakorló pedagógusként is, amikor már diákokat fogunk tanítani, és sok érdekes, interaktív feladatot tudunk létrehozni, mindig az adott tananyaghoz kapcsolódóan, hogy ezzel is segítsük őket a tanulnivaló megértésében, valamint érettségire való ismétlésként is hasznos, amikor visszanézik őket, gyakorlásképpen.

Digitális tananyag

A mostani feladatunk az volt, hogy az interaktív tábla szoftverével készítsünk tananyagot. Az első része egy új tananyag ismertetése, mely legalább egy képet, egy videót, és egy weboldalra mutató linket tartalmaz, és két oldal terjedelmű. A második rész két saját készítésű feladatot tartalmaz, valamint egy Lesson Activity Toolkit sablonfeladatot kellett szerkesztenünk hozzá.

Én a szabályos testekkel, valamint a testek térfogatával és felszínével kapcsolatos tananyagot dolgoztam fel. Ezekhez kapcsolódik az elmélet, amelyben az öt szabályos test (tetraéder, hexaéder, oktaéder, dodekaéder és ikozaéder) adatairól írok,

majd a másik témámra áttérve a kúp, a gúla, a henger, a hasáb és a gömb térfogatáról és felszínéről ejtek szót. Az itt található képeken hivatkozások vannak, valamint az oldal alján egy hivatkozásra való kattintással eljuthatunk a videóban lévő példafeladatokra megoldással.

Ez után jönnek a feladatok, az elsőt a Lesson Activity Toolkit 2.0 segítségével hoztam létre, itt a szabályos testek képeihez megfelelő nevet kell kiválasztani.

A következő feladat szintén a szabályos testekhez kapcsolódik, itt a szabályos testek képe mellé kell húzni a nevüket, illetve a rájuk vonatkozó tulajdonságokat (lapok száma, élek száma, csúcsok száma).

Az utolsó feladat pedig egy térfogatszámítás, itt egy gúlának kell kiszámítani a térfogatát. Azért hagytam ki annyi helyet az oldalon, hogy elég hely legyen a feladat megoldásának a kiszámításához. Az oldal alján szintén egy link található, ami elvezet a megoldást tartalmazó videóhoz.

Az órámat ezen a linken keresztül tudjátok letölteni.

Nekem nagyon tetszett ez a feladat, ez a feladat volt az, amit a félév eddigi feladatai közül szerintem a legjobban hasznosítható egy matematika órán. Ebben a SMART Notebook nevű programban véleményem szerint nagyon jó feladatokat lehet lehet készíteni, akár saját gondolatból, ábrák beszúrásával, akár a Lesson Activity Toolkit 2.0 használatával. Az egyetlen hátránya, hogy nagyon időigényes megcsinálni, úgyhogy ha már tanárként fogjuk használni, időben meg kell csinálnunk, mivel ez nem az a tipikus utolsó pillanatban elkészíthető feladat. Biztos vagyok benne, hogy ennek az alkalmazásnak a használatával a diákoknak is jobban fog tetszeni az óra, és a feladat megoldásához ki is hívhatunk egy-két embert a digitális táblához, így ők is kipróbálhatják, valamint így sokkal jobban bevonhatjuk őket az órába, és nem utolsó sorban még a krétapor miatt sem kell aggódniuk. :)

Digitális történetmesélés

Az eheti feladatunk az volt, hogy készítsünk Movie Makerrel, vagy bármilyen más, hasonló platformmal egy olyan 2:30 perc hosszúságú, pedagógiai relevanciával bíró videót, amelyben a digitális történetmesélés eszközeit használjunk fel. Én a matematikán belül a logikát választottam erre a célra, azon belül pedig a logikai alapfogalmakat. Sajnos nem találtam ehhez a témához passzoló képeket, így olyan háttérképeket választottam a szövegekhez, amik szimpatikusak voltak. A videót ezen a linken érhetitek el, vagy pedig így:

A Windows saját hangrögzítőjét használtam a hang felevéséhez, ez után Audacity-vel vágtam ki a nem kellő részeket (szüneteket, szöveg félremondását), majd Movie Makerrel szerkesztettem meg magát a videót.

A hangrögzítés volt számomra a legnehezebb feladat, mivel elég gátlásos vagyok, és nem igazán szeretem felvenni a hangomat. A Movie Makeres szerkesztés viszont tetszett, és informatika szakom révén már volt is hozzá szerencsém, úgyhogy nem okozott gondot.

Szerintem nagyon jó ötlet ez a videókészítés ez ahhoz, hogy tovább színesítsük az óránkat vele amikor kiállunk a diákok elé, bár én inkább magyar vagy történelem órához tudnám inkább elképzelni, vagy olyan természettudományos tárgyakhoz, amiket fel lehet dobni érdekesebbnél érdekesebb ábrákkal, így felkeltve a tanulók figyelmét.

Digitális tananyagelemek az interneten

Az eheti feladatunk az, hogy keressünk az általunk tanítani kívánt tárgyunkhoz digitális forrásokat az interneten. Nagyon sok hasznos oldalt találtam a matematikai tananyagokhoz kapcsolódóan, az egyik a Sulinet Tudásbázis oldala, ahol nagyon részletesen, akár tételekre lebontva találhatjuk meg a tananyagokat. Ez egy nagyon jó oldal, tanárként is, ahhoz, hogy hogyan tudjuk érthetőbben elmagyarázni a leckéket, valamint a diákoknak is nagy segítség lehet például az érettségire való készüléshez. Ezen az oldalon feladatokat is találunk, mely jó gyakorlásnak, esetleg órára bevinni gyakorló feladatnak, illetve dolgozat összeállításánál is segítségünkre lehet. Ha pedig olyan diákok tévednek az oldalra, akik nem értenek valamit, megoldást is találnak a feladatokhoz. A következő, számomra hasznosnak tűnő oldal a a Realika oldala, ahol lehet választani tanári és tanulói változat közül. A tanári verzióban videókat találunk, amit mi is felhasználhatunk az órán szemléltetés gyanánt, a tanulói verzióban pedig sokkal részletesebben, videókkal és ábrákkal tűzdelve találhatunk magyarázatot a kívánt lecke elsajátításához. Ez is nagyon hasznos a diákoknak, ha esetleg nem értették az órán lévő magyarázatot, de akár egy kezdő tanár is felhasználhatja, amikor az óratervét állítja össze.

Ha az interneten böngészünk, oktatóvideókat is találhatunk, én most egy érettségire felkészítő videót választottam, amit szeretnék megmutatni nektek:

Ebben a matematika érettségire felkészítő videóban dr. Gerőcs László beszél a számsorozatokról. Ez egy rövid elméleti összefoglaló, melyben az alábbiakról esik szó: számsorozatok, azaz a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvények, sorozat n-edik tagja, számtani sorozat, mértani sorozat, számtani sorozat differenciája és az első n tagjának az összege, számtani közép, mértani sorozat hányadosa és első n tagjának összege. Az elméleti összefoglaló után a számsorozatok témakör néhány típusfeladatának részletes megoldása következik, bőséges magyarázattal ellátva.

Ez a videó szerintem elsősorban inkább otthoni, egyedüli felkészülésben segíthet az érettségire készülőknek, órán véleményem szerint inkább mi tanítsuk a diákokat, ne videókkal tanítsuk a diákokat, hiszen nem azért jó tanárnak lenni, mert utána elmondhatjuk, hogy "Ezt én tanítottam tanítottam meg nekik", és amikor a dolgozatnál viszontlátjuk a helyes megoldásokat, akkor jó érzéssel tölt el, hogy ezt is jól elmagyaráztuk, hogy megértsék, és a későbbiekben tudják használni?

Végül két képet csatolok a blogbejegyzéshez, szintén a témához kapcsolódóan, az egyik a számtani sorozat definíciója, a differenciája, a tagjainak a kiszámítása, valamint az első n tag összegének a kiszámítása:

A másik pedig a mértani sorozat definíciója, a kvóciense, a tagjainak a kiszámítása, valamint az első n tag összegének a kiszámítása:

Idővonal készítése

A mai IKT-s órára idővonalat kellett készítenünk a tanítani kívánt témánkhoz, mely legalább 10 eseményt, 2 képet és 2 linket tartalmaz. Én ezt az oldalt választottam erre a célra, és híres matematikusokból gyűjtöttem össze néhányat. Az összes, általam összegyűjtött matematikus munkásságából kiválasztottam egy fontos matematikai tételt, formulát, vagy valamilyen fontos matematikai témakörhöz kapcsolódó fejlesztést. Képeket két matematikushoz választottam: René Descarteshez egy Descartes-féle koordináta-rendszert, valamint Kazimierz Kuratowskihoz egy K3,3 és egy K5 gráf képét. Linket szintén két matematikushoz tettem: Georg Friedrich Bernhard Riemannhoz és Gottfried Wilhelm Leibnizhez.

Szerintem nagyon jó ötlet az idővonal oktatásban való használata, hiszen így könnyebben átlátják az eseményeket, valamint azt, hogy milyen sorrendben következnek egymás után, és így például történelem órára könnyebben meg tudják jegyezni az évszámokat. Nem is beszélve arról, hogy manapság egyre több ember vizuális beállítottságú, tehát jobban tud úgy tanulni, ha látja írásos formában a tanulnivalót, nem csak hallás alapján kell megjegyezni, vagy esetleg valamilyen képet is társítunk hozzá. Így nekik is nagy segítséget adunk ezzel, valamint egy kis érdekességet is csempészhetünk vele az óránkba.

Az idővonalamat megtekinthetitek a képre kattintva:

 

Gondolattérkép

A mai IKT-s órára az volt a feladat, hogy készítsünk gondolattérképet az egyik szakunk valamely témaköre alapján. Én a kombinatorikához kapcsolódó fontos dolgokat emeltem ki, azt, hogy pontosan milyen tanulnivalók tartoznak ebbe a témakörbe. Ezt a gondolattérképet szerintem például egy olyan órán lehet megmutatni, amikor éppen a kombinatorikával kezdünk el foglalkozni, érdekességként, hogy miket lehet tanulni a témával kapcsolatban. (Ez nem csak a középiskolai tanulmányokhoz kapcsolódó leckéket öleli fel, ezért inkább érdekességnek tartom a középiskolás diákok számára, esetleg azoknak az érdeklődését is felkelthetem vele, akik érdeklődnek a matematika iránt.)

A képre kattintva elérhetitek a gondolattérképet teljes méretben is.

Bemutatkozás

Sziasztok!

Szermek Ágnes Dóra vagyok, jelenleg az ELTE Informatikai Karán tanulok, mint informatka-matematika tanár. Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy fel tudjam ide tölteni az egyik pedagógiai tárgyhoz (melyen az IKT eszközökkel kapcsolatos fontos információkat sajátítjuk el) kapcsolódó tartalmakat.